Pontosan mit miért tanulunk?

Nyílt titok, hogy hatalmas problémák vannak az oktatási rendszerünkkel. A tanulók fáradtak, túlterheltek, nincs idő semmire, egyre nehezebb bejutni a felsőoktatásba és még sorolhatnám azokat a gondokat, amikkel ma szembe kell néznünk. Azonban ez a bejegyzés kivételesen nem erről fog szólni.

Nagyon könnyű mindent az oktatási rendszerünkre fogni. A diákok hirtelen mindent feleslegesnek titulálnak és helyette "hasznosabb" dolgokat szeretne tanulni mindenki. Persze, ennek az állításnak van igazságalapja, nem is kevés, azonban rengetegen estek át a ló túloldalára. Párszor már felvetődött bennem, hogy írok erről egy bejegyzést, de mindig elvetettem. Azonban egy facebookon olvasott komment most túlságosan felháborított épp ezért itt az ideje leírni erről a véleményem.

A komment a szokásos "semmi értelme a másodfokú egyenlet megtanulásának, ahogyan a tatárjárás és Ady Endre verseinek ismeretének sem" szöveget nyomta. Nagyon szeretnek "fáradt" és túlterhelt tanulók arról panaszkodni, hogy az életben sosem fogják használni a pitagorasz-tételt vagy a másodfokú egyenlet megoldóképletét, és a történelem tananyagot sem fogja soha senki megkérdezni tőlük az utcán, sőt, Petőfi verseit sem kell tudnia soha felmondani.

Hát nyilván nem, de elárulok egy titkot: ezeket nem is azért tanuljuk, mert majd egy szép nap használni kell őket. Nyilvánvalóan nem, nem is értem, miért hiszi ezt mindenki. Másik problémám ezzel a gondolkodásmóddal, hogy mindig a legegyszerűbb tananyagokat emelik ki. Komolyan, akinek problémát okoz memorizálni olyan egyszerű dolgot, mint a tatárjárás, vagy nehézségekbe ütközik a másodfokúegyenlet megoldásánál, az vagy -mondjuk ki őszintén- szörnyen buta vagy csak borzasztóan lusta és két percet nem volt arra hajlandó szánni a drága idejéből arra, hogy megértse őket, az utóbbira pedig nagyobb az esély. Remélem senkit nem bántottam meg ezzel, de gondolkozzunk el egy picit: ezeket megtanulni tényleg annyira megerőltető?

De akkor most vegyük sorrendbe mit miért is kell megtanulnunk, miért "erőszakolnak ránk" bizonyos tananyagokat. Ebben a bejegyzésben a legalapabb tantárgyakról fogok beszélni, a matematikáról, történelemről, irodalomról és nyelvtanról.

Matematika

Mindazok mellett, hogy fejleszti a logikát olyan matematikai számítások megértése, mint egyenletek megoldása, másodfokú egyenletrendszer, sin,cos használata, különböző összefüggéseket is segít észrevenni. Erre valóak például az egyenletrendszerek megértése. Nyilván az életben nem ezeket kell használni, de tornáztatjuk az agyunkat és "a nagybetűs életben" sokkal hamarabb átláthatunk dolgokat. Ez körülbelül olyan, mint mikor oviban memóriakártyával játszottunk. Az is elképesztően fontos, de mégis mikor vesszük hasznát az életbe? Soha, de mégis szükséges, hogy egy gyerek játszon ilyen játékokkal. A matematika mindemellett szabályok halmaza, amiket egyszerűen be kell tartani, mert csak úgy működhetnek megfelelően a dolgok, az életben pedig hasonlóképpen ugyanez történik. A geometria pedig ugyancsak segít abban, hogy összefüggéseket vegyünk észre, átlássunk dolgokat. A szöveges feladatok pedig megint csak a logikai képességhez kötődnek, illetve ahhoz, hogy elsajátítsunk egy olyan képességet, hogy egy szövegből ki tudjuk hámozni a számunkra fontos, szükséges információkat, lényeges adatokat, illetve következtetéseket tudjunk levonni az olvasott szövegből. Ha ezekre odafigyelünk, késöbb sokkal komplexebb, absztraktabb témákban is rugalmasan tudunk majd gondolkodni.

Történelem

Világéletemben felháborított, mikor valaki feleslegesnek titulálta ezt a tárgyat. Egyrészt, meg kell említenem, hogy a nemzeti öntudatunk illetve alapműveltségünk miatt is fontos, hogy tanuljunk történelmet. Képzeljünk el egy világot, ahol nem oktatnak történelmet és a múltról szóló történetek hallás alapján terjednek. Bárki állíthatna bármit, nem lenne megbízható információ illetve fogalmunk sem lenne, kik vagyunk, kik élnek a környezetünkben, mi vezetett ahhoz, hogy jelenleg ilyen világot élünk. Sőt, elég nagy eséllyel nem is élnénk ilyen világot.

A másik, hogyha nem értjük/ismerjük a múltat, nem irányíthatjuk a jelent. "A történelem ismétli önmagát" mondás nem véletlenül jött létre. Ha valaki odafigyelt órán egy picit is, az nyilván észrevette, hogy mindig ugyanaz történt: virágkor, háborúk, lázadás, hanyatlás, új rendszer, fejlődés, virágkor/békeidőszak majd újra az egész. Új rendszerek alakultak, megismertük törin, hogy mi jellemez egy működőképes demokráciát, láttunk példát áldemokráciákra, autoriter azaz tekintélyelvű rendszerekre, szocializmusra, tudjuk, hogy milyen egy zsarnoki rendszer,  milyen a diktatúra, tudjuk, hogy mik vezethetnek elnyomáshoz, tulajdonképpen mindenre láttunk példát. Ha ezeket nem ismerjük, hogy akarnánk magunkat megvédeni ezektől?

Persze lehet mondani, hogy a történelmet a győztesek írják, illetve nem minden úgy történt, ahogyan azt leírják, de ez nem teszi feleslegessé ezt a tárgyat. Sőt.

Aki olvasta George Orwell 1984 című disztópikus regényét, az tudhatja, milyen egy olyan társadalom, ahol nap mint nap átírhatják a történelmet. Az emberek manipulálhatóak, átverhetőek, befolyásolhatóak a regényben és úgy gondolom, hogy ettől mi sem állunk annyira messze. Az oktatás hiánya tette őket ezzé, nincsenek tudatában azzal, mi történt pár éve, épp ezért nem tehetnek semit az elnyomásuk ellen, arról nem is beszélve, hogy nem is tudják, hogy el vannak nyomva, mert nem tudják, hogy milyen másképp. Ha nem lenne történelem, mi sem ismernénk különző társadalmi rendszereket, csak azt, amiben éppen élünk. Nyilván lenne olyan, aki rájönne, hogy nem lehetett mindig minden így, illetve ez nem jó, de a csordaszellemnek köszönhetően a többséget nem feltétlen a lázadás szelleme jellemezné.

Irodalom

Egyetértek azzal, hogy a kötelezőolvasmányok nem korosztálynak megfelelően vannak elosztva, ahogyan azzal is, hogy vannak nagyon rossz választások is. Én személy szerint például nem adnék egy hatodikosnak oda egy Egri Csillagokat, ahogyan gimnáziumban nem olvastatnék még emelt szinten sem Szigeti Veszedelmet. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy elképesztően fontosak a kötelezők. Egyrészt sokkal több értéket képviselnek, mint sok más mai könyv, megismerhetünk régebbi nyelvezetet, korokat, társadalmi problémákat. Ezek a regények, ahogyan a versek is, szélesítik gondolkodásmódunkat, elgondolkodtatnak, színesítik világnézetünket, gyarapodik a szókincsünk, jobb nyelvhasználók leszünk - gondoljunk a költői eszközök használatára, teljesen más gondolkodást kíván, és azzal, hogy egy dolgot másképp is ki tudunk fejezni, fejlesztjük kommunikációs és kifejezőképességünket -, mindemellet adnak hozzánk valamit. Az egy dolog, hogy nem tetszenek bizonyos kötelezők, én például soha többé nem akarom látni Flaubert - Bovaryné illetve Hoffmann - Az arany virágcserép című könyvét. Az, hogy mi tetszik/nem tetszik, egy teljesen más dolog, sőt valójában tök jó, hogy véleményt tudunk alkotni, méghozzá szabadon! Nem azt mondom, hogy az irodalom minden részét szeressük, de olvassunk tudatosan, legyünk nyitottak, gyarapodjunk, alkossunk véleményt és legyünk művelt, olvasott értelmiségiek.

Nyelvtan

Olyan világban élünk, amikor azok, akik nem tudnak helyesen írni, felháborodnak és "nyelvtannácinak" hívják azokat, akik kijavítják őket. Sőt, a nagy többség még ki is áll ezek mellett az emberek mellett. Itt gyorsan megjegyezném, hogy nem azokkal van probléma, akik diszlexiával, diszgráfivával és egyebekkel küzdenek, hanem azokról, akik nem akarnak helyesen írni mert minek.

Egyrészt a saját anyanyelvünkről van szó, ha nem tudnánk használni megfelelően, lehet itt is célszerű lenne bevezetni Orwell - 1984 című regényében szereplő újbeszél nyelvet, ami valójában az angol  nyelv lebutított változata. Van egy csodaszép, szabályokkal teli nyelvünk, miért nem akarja használni senki? Egyrészt rengeteg mindent elárul a használójáról, ha valaki nem tud helyesen írni, nem ismeri a nyelvtani szabályokat, azt nem lehet komolyan venni, így munkát is nehezebben szerezhet az ember.

Ennyit szerettem volna mondani. Mégegyszer mondom, én magam is látom, milyen problémák vannak az oktatással, azonban azokat már párszor elmondták előttem, nem szeretném megismételni. Viszont a tanulók hozzáállásával senki nem foglalkozik, sőt, mivel mindenki mérges (jogosan), csak még igazabbnak hangzik az, amit a lusta, tanulni nem akaró diákok mondanak.

A változás mindenképp szükséges, de ne feledjétek: tanulni fontos! Gondoljatok azokra a nőkre, akiknek még mindig nincs joguk arra, hogy tanuljanak, vagy gondoljatok a középkorra, amikor a katolikus egyház uralma alatt csak az egyház tagjai tudtak írni és olvasni. Éljetek azzal az alapvető jogotokkal, hogy tanulhattok, vannak emberek ma, a 21. században, akik ezt nem tehetik meg. Ti igen, sajátítsatok el annyi képességet, amennyit csak tudtok, legyetek kritikusak, mérlegeljétek az információkat és mindig legyetek nyitottak az újra és egyben a régire.
Ha bármilyen megjegyzésetek van a bejegyzéssel kapcsolatban, legyen az negatív vagy pozitív, írjatok kommentet nyugodtan, ahogyan akkor is, ha hozzászólnátok a témához.
Rebeka